A FARSANG változó hosszúságú időszak, vízkereszt (január 6.) után kezdődik és hamvazó szerdáig tart, a nagyböjt első napjáig.
Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Gyertyát szentelnek ezen a napon.
Régen meggyújtottak egy gyertyát és vízrebocsátották ezen a napon, ha nem találtak valakit a folyóban. Ahol megállt a gyertya, ott volt a tetem. De akkor is meggyújtották, ha haldokló volt a háznál. Régebben február havát Boldogasszony havának is hívták.
Február 3. - Balázs napja - balázsolás
Ma is élő szertartás. Régen minden diáknak kötelező volt ezen a napon templomba menni. "A pap két összekötött égő gyertyát tart a balázsolandó nyakához, s kéri Istent, hogy Szent Balázs püspök esedezésére óvja meg az illetőt a torokbajtól."
Farsangkor van több pogány szokás is. Ilyen például a busójárás. Régebben fonók, bálok, táncmulatságok voltak a jellemzők ilyenkor, napjainkban a jelmezbálok. A maszkba öltözött emberek az ősök mitikus képviselői, s részben a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgáltak, részben a termékenységet biztosították.
Napjainkban a leghíresebb jelmez'bál' a velencei és a braziliai karnevál.
A FARSANG változó hosszúságú időszak, vízkereszt (január 6.) után kezdődik és hamvazó szerdáig tart, a nagyböjt első napjáig.
Farsangkor van több pogány szokás is. Ilyen például a busójárás. Régebben fonók, bálok, táncmulatságok voltak a jellemzők ilyenkor, napjainkban a jelmezbálok. A maszkba öltözött emberek az ősök mitikus képviselői, s részben a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgáltak, részben a termékenységet biztosították.
